Érdekes tanulmány jutott el szerkesztőségünkbe tegnap. Az közismert tény, hogy az olvasáshoz alapból csak egyik agyféltekénket használjuk (az alváshoz meg pont a másikat, ezért tudunk ritkán olvasni álmunkban). De - van olyan olvasás, amihez mindkét agyféltekénket használjuk, azaz: olyan olvasás, ami nagyobb intelligenciát követel és sokkal intelligensebbé is tesz minket. Hogy hogyan?
Ha mindkét agyféltekénket tudjuk használni az olvasáshoz, az olyan, mintha meditációs gyakorlatot végeznénk, melynek célja, rövid távon egy komplexebb létmegélés, hosszútávon pedig a nyugalom és a bölcsesség elérése.
Egy 2005-ös felmérés szerint Amerikában a tudományos-fantasztikus irodalom teljes piaci részesedése az összes könyvforgalomnak csupán 6%-át teszi ki. Miért nem gyakorol hatást az SF az olvasni amúgy kedvelőkre? Miért válaszolják, ha erre rákérdezünk azt, hogy őket ez a téma nem érdekli? Hiszen a legnagyobb pénzbevételt az olyan filmek vetítésével zsebelik be a mozik, mint amilyen az Avatar, a Harry Potter sorozat vagy a Csillagok háborúja. Ha viszont nem arról van szó, hogy a téma nem érdekes a ma embere számára, akkor miért van az, hogy olyan nagyon kevesen olvasnak tudományos-fantasztikus könyveket?
Talán arról van szó, hogy a tudományos-fantasztikus könyveket nehezebb követni, megérteni?
A science-fiction megkérdőjelezi előzőleg megalapozottnak hitt tudásunkat, világképünket, s gyökeresen új elképzelésekkel, gondolkodásmóddal ismerteti meg az olvasókat. Egy idegen világ részletekben gazdag leírása korántsem könnyed olvasmány. Ráadásul a tudományos fantasztikus irodalom elnevezésében szerepelő „tudományos” szócska az iskolára, a munkára, a tanulásra asszociál, valami komoly dologra, semmiképpen nem olyasmire, amit a kikapcsolódni vágyó olvasó a strandon, vagy a metrón szívesen olvasgatna.
Sokan egyszerűen keveset tudnak egy-egy mű tudományos kontextusáról. Nem értik, mit jelent, például az, hogy „párhuzamos univerzumok”, nincsenek tisztában a biológia vagy a fizika alapjaival sem. Ha olvasás előtt valaki elmagyarázná nekik az adott műhöz kapcsolódó alapokat, akkor talán könnyebben lelnének kikapcsolódásra az olvasás során. Ezért is működhetnek jobban a filmek, hiszen a film rendezője a képi világ segítségével számos támpontot, magyarázatot ad, amelyek segítenek megérteni egy a miénktől oly sokban különböző világot.
A tudományos fantasztikus irodalom olvasásához talán egyfajta készség szükségeltetik, aminek nincs mindenki birtokában. A legtöbb olvasni szerető embert inkább olyan regények érdeklik, amelyek itt és most játszódnak, nem pedig egy „időben és térben távoli galaxisban”.
A tudományos-fantasztikus irodalom olvasásakor az olvasónak mindkét agyféltekéjét intenzíven használnia kell. Roger W. Sperry Nobel díjas pszichológus munkája az agyféltekék működéséről rávilágított, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ. A kutatók szerint mindez a beszéd kialakulásával van kapcsolatban. Az emberi agy úgy specializálódott a bonyolultabb kommunikációra és az absztrakt gondolatok feldolgozására, hogy aszimmetrikussá vált: a bal agyfélteke felel a test jobb oldalának kontrollálásáért, és egyben a beszéd feldolgozásáért is, emiatt az emberek többsége jobbkezes és jobblábas. A bal agyfélteke a verbális, a logikus, az elemző, a racionális stb., míg a jobb agyfélteke a non-verbális, az észlelő, a vizuális, az intuitív, a kreatív, a holisztikus szemléletű. A jobb agyfélteke funkciói közé a megérzés, a képzelő erő, a gyakorlati tudás, a vallásos gondokozás, a tág perspektívákban történő vizsgálódás tartozik. A bal félteke funkciói közé pedig az elméleti tudás, a logika, a részletek megfigyelése, az alapos megértés, rendszeresség, meggyőződés, a stratégiai gondolkodás tartoznak.
Egyszerűen az, aki tudományos-fantasztikus irodalmat olvas átvált egy a hagyományostól eltérő gondolkodás, illetve látásmódba. Hiszen egyrészt a leírt tudományos és fantasztikus világ alaptörvényeit, feltételezéseit, az ismert jelenségek extrapolálását kell elsajátítania, ami tipikus bal agyféltekés feladat, miközben a szereplők érzelmi változásait is követniük kell, ami a jobb agyféltekét dolgoztatja. Következésképpen a science-fiction két agyféltekés aktivitást igényel.
Ha sci-fit olvasunk, akkor „bekapcsoljuk”, munkára fogjuk mindkét agyféltekét. A mindennapokban inkább a logikusan gondolkodó bal agy felünket használjuk, kevésbé figyelünk a játékos, az alkotó jobb agyféltekénkre. Ha mind a racionális gondolkodásunkat, mind a kreativitásunkat készséggé fejlesztjük, megtanulunk bízni az intuíciónkban, miközben racionálisak maradunk, képesek leszünk örömet szerezni és elégedettséget megélni – mi többet várhatunk az irodalomtól? A sci-fi fejleszti kritikai gondolkodásunkat miközben számtalan ötletet, inspirációt ad, ami jótékony változásokat idéz elő az olvasóban. Egyszerre használva mindkét agyféltekét egy sokkal intenzívebb, komplexebb tapasztaláshoz juthatunk. Ha pedig ez így van, akkor felfoghatjuk a sci-fi olvasását egyfajta szórakoztató meditációs gyakorlatnak is, melynek célja a nyugalom és a bölcsesség elérése a hétköznapokban.
Sokan olvastak tudományos fantasztikus regényeket gyermekkorban, de felnőttként mindezt már cikinek érzik. Gyakran hallom, hogy ez a zsáner gyerekes, olyan kamaszoknak való, akiknek túlságosan élénk a fantáziája, de komoly felnőtt ilyesmivel már nem foglalkozik. De hisz éppen a gyermekek azok, akik oly tökéletesen benne élnek a világban, olyan intenzíven élik meg tapasztalásaikat, hogy csak tanulni lehet tőlük.
Szellemi és spirituális válságban lévő emberek egy része kényszert érez, hogy elvonuljon Tibetbe, Indiába, rejtett helyekre, hogy ott a civilizációtól távol lecsendesíthessék elméjüket, leállíthassák a bal agyfélteke zakatolását, hogy végre érvényesülhessenek a jobb agyfélteke képzetei, s a bal agyfélteke megtanuljon figyelni rájuk. A cél, hogy végül kialakuljon a kettő egyensúlya.
Nem szükséges azonban a Himalaya barlangjaiban kucorognunk ahhoz, hogy elérjük a megnyugvást, a két agyfélteke harmonikus működését. Az is jó, ha leüljünk kényelmes karosszékünkbe a kályha mellett, s elkezdünk Sci-fit olvasni! Persze ezt csak azok a kiváltságosok tudják megtenni, akik képesek mindkét agyféltekéjüket használni.
Dr. Mund Katalin, szociológus
A booker.hu igazgatója
