A SETI-t bizony becsukta a gazdasági válság, a földönkívüliek rossz időt választanak a rádiós visszatelefonálásra. Persze, lehet, hogy nem is akkora probléma, hogy nem figyeljük olyan intenzitással a rádiójeleket, mint korábban: az elmúlt év(tized)ekben a Föld rádióforgalma ugyanis szánnivaló kis töredékére esett vissza a korábbihoz képest a kábelek, a száloptika és más telekommunikációs fejlesztéseknek hála, így joggal feltételezhetjük, hogy egy fejlettebb idegen faj rádiókibocsátása sem jelentős. Lehet, hogy nem is feltétlenül a rádiójeleket kéne figyelnünk, hanem... a fényt.
A módszer azonban mint a SETI esetében volt: figyelünk. A fény pedig azért jó, mert remekül el lehet választani spektrumuk alapján a természetes és a mesterséges fajtáit. A földi fények például kétfélék lehetnek: hő-alapú, mint a villanykörték, és a kvantum-jellegűek, mint a LED-ek vagy a foszforeszkáló fények. Ezek jól megkülönböztethetők pl. az erdőtüzek vagy a vulkánok fényeitől, és ha más bolygón ilyesmit észlelnénk, az bizony csak egyet jelenthetne.
A sci-fiben rendszeresen megjelennek bolygó méretű városok (elég csak a Star Wars Coruscantjára gondolni, vagy a Warhammer 40.000 iszonyatosan túlszaporodott hive-bolygóira), egy technológiailag nagyon is fejlett fajnak pedig környezeti kihívások (légkör, tektonikus tevékenység, stb.) sem jelenthetnének problémát.
A két tudós, akik ezzel az elképzeléssel előálltak, kiszámolta, hogy ez például a Naprendszeren belül hogyan működne. Egy elképzelt idegen bolygót helyeztek el a Kuiper-övben, amely a bolygókon túl található és sokmillió kisbolygónak ad otthont. 30-50 csillagászati egységre található a Naptól. Számításaik alapján kijött, hogy ha ezen a Kuiper-övben található bolygón lenne egy kb. Tokió méretű város (50 km átmérővel), akkor 50 csillagászati egység távolból játszi könnyedséggel észlelhetnénk az idegen fényszennyezést - már a jelenleg létező teleszkópállományunkkal is, ami nem elsősorban idegen bolygók pásztázására lett kitalálva és megalkotva. Azaz a technika fejleszthető.
Sőt, ha ez a bolygó az Oort-felhőben helyezkedne el (1000 becsületes CSE-re a Naptól), akkor is észlelhető lenne a Hubble UDF-fel, a legmélyebb képalkotó technikával.
Azaz, a külső naprendszerben már most is tudnánk észlelni ilyen jeleket, úgy, hogy még nem fejlesztettünk kimondottan erre való eszközöket.
Persze van két bökkenő. Az egyik az, hogy NINCS ilyen megfigyelhető bolygó a külső naprendszerben. A másik az, hogy feltételezzük, hogy idegen fajoknak is szüksége van fényre a tájékozódáshoz, és fel is kapcsolják a lámpáikat, amikor besötétedik.
Az antropomorf nézőpont erősen torzíthatja a képünket és a reményeinket ez ügyben: azt várjuk, hogy az idegenek hasonlóak hozzánk, és olyan nyomok után kutatunk, amilyeneket mi hagyunk-hagyhatnánk magunk után: kolóniák, szondák, rádiójelek, fény... de az is lehet, hogy az idegenek olyan mértékben túlfejlődtek minket, hogy semmi ilyesmire nincs szükségük a létükhöz. Mindenesetre a két tudós (Abraham Loeb és Edwin Turner) egyébként elég triviális felvetése máris nagy érdeklődést kapott, és könnyen lehet, hogy rövidesen beindul egy fejlesztés-kutatás ezen az új területen.
space.com nyomán
