Na persze, ez nem újdonság, ezt már eddig is tudtuk. Azt azonban eddig még nem tudtuk, hogy a galaxisok középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukak is előszeretettel fogyasztják el az óvatlanabb csillagokat.
2005-ben történt, hogy felfedezték az úgynevezett hipersebességű csillagokat (hypervelocity star – HVS). Ezek közös jellemzője, hogy a Tejútrendszer központjából indultak ki, és sebességük eléri a 2,4 millió kilométeres óránkénti értéket – ez már meghaladja a Tejútrendszer szökési sebességét. Az új elmélet ezeknek az eredetére is magyarázatot ad: eszerint a Tejútrendszer magjában, ha egy kettős csillagrendszer túl közel kerül a központi fekete lyukhoz, az árapályerők hatására az egyik csillag meglehetősen nagy sebességre tesz szert – avagy ő lesz az új HVS -, míg a másik csillag belezuhan a fekete lyukba, tovább növelve annak tömegét.
A kutatók lemodellezték a folyamat minden egyes lépését, az eredmények pedig azt mutatják, a bináris rendszerek jelentik a szupermasszív fekete lyukak fő táplálékát. Amennyiben elegendő idejük van rá, akár több milliárd naptömegűre is hízhat egy-egy fekete lyuk (a Tejútrendszerben központjában egy 4,3 millió naptömegű fekete lyuk található).
A bináris rendszerek pedig eléggé elterjedtek a galaxisokban: a csillagoknak mintegy fele alkot kettős, vagy többes rendszert. A mi galaxisunkra vonatkozó számítások szerint a központi fekete lyuk az elmúlt tízmilliárd év során durván megnégyszerezte a tömegét.
Forrás: space.com
