A nagy port kavart, hatalmas botránnyal együtt járó 1998-as tanulmány, amely azt állította, hogy az autizmust a gyerekek által kapott oltások okozzák, egy újabb kutatás "jól kimunkált csalás" -nak nevezte. Kényelmes megoldás is lett volna ezt állítani erről a rendkívül összetett jelenség- és tünetegyüttesről. De mi is vajon az autizmus? 


Tulajdonképpen az autizmus szó egy sor "rendellenességet" takar, melyek mind hasonló jelekkel és tünetekkel járnak együtt - de súlyosságban változóak (már ha helyes a "súlyos" jelző használata egyáltalán). Az Egyesült Államokban végzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy 110 gyerekből 1 születik valamilyen szinten autistának.

 

Elizabeth Moon Nebula-díjas kötetéhez kattints ide 

 

Három alaptípust különböztetnek meg. Az elsőt késve kifejlődő nyelvi készségek és (ebből is fakadó) kommunikációs nehézségek jellemezik. A második az Asperger-szindróma, amely az első típus egy enyhébb fajtája, szintén kései nyelvi fejlődés és későn kialakuló szociális készségek a tünetei. Viszont az Asperger szindrómás autistáknak felnőttkorukra abszolút problémamentes életük lesz: kommunikációs képességeik késve ugyan, de ugyanolyan magas szintre fejlődnek, mint nem-autista társaiké, ráadásul nagyon gyakran "hihetetlenül jó fejű"-ek, azaz remek memóriával és mentális képességekkel rendelkeznek.

A harmadik típus olyan enyhe, hogy gyakran nem is mondják ki rájuk, hog autisták, ezek az emberek leginkább csak szociális interakciókban gyengébbek másoknál, küszködnek a kommunikációval.

A Mayo Clinic szerint az autistáknak problémái lehetnek a  szemkontaktussal, a nevükre való reagálással de lehet, hogy undorodnak a fizikai érintéstől is. De a tünetek személyről személyre változnak, egyszerűen nem létezik általános leírás. Ártalmatlan, de furcsa viselkedésmintájuk is lehet, például ismétlődő mozgás, vagy egy bizonyos rutinhoz való abszolút ragaszkodás.
 

 
A zseniális Trónok Harca könyvsorozat George R. R. Martintól eredeti angol nyelven a Bookeren! Most 50% kedvezménnyel!

Az autizmus oka teljességgel ismeretlen, bár a tudósok szerint biológiai és környezeti faktorok együttesen okozhatják. Egyes kutatások szerint az autisták nagyon magas szerotonin-szinttel rendelkeznek. A szerotonin egy neurotranszmitter (ingerülettovábbító), ami az agyban a kellemes, jó érzést váltja ki. (Azaz nyugodtan meg lehet szólni akárkit, aki az "autizmusban szenved" szerkezetet használja - ezek az emberek jó eséllyel sokkal boldogabbak, mint a nem-autisták!)

Egyes kutatások a genetikával is összefüggésbe hozzák. Egy 2010 novemberi kutatás magzatkori vizsgálatok alapján kimutatta, hogy bizonyos agyműködési minták árulkodnak arról, hogy a gyerek autizmusra hajlamos lesz-e.

Ez a vizsgálat 62 gyereket (25 autistát, 20 olyat, akinek volt autista testvére, de ő nem lett az, és 17 olyat, aki nem volt autista és testvérei között sem volt) érintett. A vizsgálatok kimutatták, hogy az autista gyerekek agyának bizonyos részei kevesebb működést produkálnak, mint a nem-autista gyerekeké.

Egy szintén novemberi vizsgálat szerint egy bizonyos kromoszómán történő specifikus változás a 14-szeresére növeli az autizmus valamely típusának, vagy a skizofrénia kialakulásának valószínűségét. 15.749 autista  vagy más fejlődési rendellenességgel rendelkező személy genetikai hátterét figyelték meg, és 18 esetben regisztrálták ezt a kromoszóma-változást. Igencsak ritkának tűnik, de mind a 18 fő súlyosabb autizmusban vagy skizofréniával rendelkezett, míg a 4519 nem autista tesztalanyból egynél sem jelentkezett - azaz a kromoszómaváltozás mindenképpen a rendellenességgel van összefüggésben.

Hogyan tudunk "diagnózist" felállítani? Viselkedésmegfigyeléssel és teszteléssel. Már 18 hónapos korban lehetséges gyerekeket autizmusra tesztelni, amennyiben mutatják a tüneteket. Az autizmus súlyossága azonban nem mérhető-számszerűsíthető.

Az orvostudomány folyamatosan új utakat keres az autizmus észlelésére. A legfrissebb kutatások szerint agyi MRI végzése lehet a kulcs: 94%-os bizonyossággal tudtak 30 nem autista és 30 autista személy közül autistákat kiválogatni kizárólag MRI tesztek alapján.

A fiúk között valamiért jóval elterjedtebb az autizmus: (az USA-beli mérések alapján) 70 fiúból 1 lesz autista, míg a lányoknál ez az arány 315-ből 1! Egy lehetséges magyarázat szerint egy mutálódott X kromoszóma lehet a felelős, innen az arányok eltérése. A kutatás, amely 2250 embert vizsgált meg, kimutatta, hogy a rendellenességgel bírók közt 1% rendelkezett a mutálódott génnel, míg a rendellenességen kívül álló embereknél nem sikerült egyetlen esetben sem kimutatni. Mivel a lányoknak két X kromoszómájuk van, az egyiken bekövetkezett mutáció így nem érinti őket olyan nagy számban (mert a másikon tárolt információk alapján "javítható" a mutáció). A fiúknak azonban csak egy X kromoszómája van - minden mutáció hatása meglátszik rajtuk.

 

Érdekes, hogy valahányszor az autizmus szóba kerül, a legtöbben gyerekekre gondolnak, a felnőtt autistákat valahogy "nem látjuk". (Ez is mutatja, hogy a rendellenesség az esetek többségében csak a felnőtté válás során korlátozó jellegű, felnőttként az autisták gyakran nem szenvednek láthatóan negatív tünetektől.) Ezért különleges Elizabeth Moon A Sötét sebessége című regénye, amely egy autista férfiról szól valamikor napjainkban. Ez a férfi, Lou egy cégnél dolgozik, ahol több autistát is alkalmaznak. A cég vezetése egy nap úgy határoz, kötelezővé tesznek egy eljárást autista dolgozóik számára - egy eljárást, amely "meggyógyítja" az autizmust.

 
Lou nem tudja, mit tegyen. Ő nem érzi betegnek magát, és egyáltalán nem biztos benne, hogy "meg akar gyógyulni". Ha nem hajlandó alávetni magát a kezelésnek, azzal állását, megélhetését - életét kockáztatja. Viszont egyre inkább úgy érzi, hogy ha igent mond, egyénisége, az, aki eddig ő volt, elvész - ami szintén egyfajta halál. A döntés napja pedig közeledik...
A regény elnyerte a Nebula-díjat is a kiemelkedő tudományos alapossága és jól megírtsága alapján. A regény Lou szempontjából íródott - megdöbbentő, hiteles és hiánypótló írás azok számára, akik szeretnék megérteni ezt a rendkívüli jelenséget.