A U.S. Geological Survey megalkotta a Jupiter Io holdjának első átfogó atlaszát, feltüntetve a vulkáni tevékenységet és a lávafolyásokat. Ki is emelték a készítők, hogy nem találtak a holdon meteorbecsapódások krátereit.
Az Io három másik nagy holddal (Europa, Ganimédesz ill. Kalliszto) együtt a jupter legnagyobb holdjai közé tartoznak, ezeket Galilei egyszerre fedezte fel 1610-ben. Az Io pályája a Jupiterhez nagyon közel van. A bolygó felszíne a rendkívül nagymértékű vulkáni tevékenységnek köszönhetően sokszínű. Megtalálható itt néhány kilométer mélységű völgy, olvadt kéntó, néhány száz kilométer hosszúságú lávafolyam és intenzív vulkáni aktivitás. A köpeny gyors deformációi miatti belső súrlódás intenzíven fűti a hold belsejét, az így felszabaduló energia pedig forró láva formájában vulkánok százain keresztül tör a felszínre. A palétát először 1979-ben tárta fel a Voyager-1 űrszonda.
Az új térkép, amely a Voyager-1 és -2, valamint a Galileo szondák adatai alapján készült, 19 különböző fajta felszíni formációt azonosít, például vulkáni üledékes területeket, síkságokat és hegységeket. Az Io az egyetlen hold a Naprendszerben, amely működő vulkánokkal rendelkezik. Az Io felszíne kinézetben különbözik a Naprendszer többi szilárd égitestétől, mert szinte teljesen hiányoznak a meteoritbecsapódások következtében létrejött kráterek. Ezeket a krátereket az aktív vulkánosság már eltüntethette. A hold felszínén számos hegység található, amelyek átlagosan 4–6 km magasságúak.
Némileg meglepő módon a vulkanikus aktivitás által eredményezett hosszú távú felszíni változások a hold területének kevesebb mint 15 százalékára koncentrálódnak. Az Io Földénél 25-szor nagyobb vulkanikus aktivitását végett kapta a pokoli jelzőt. A bolygó felszínén olyan körülmények uralkodhatnak, mintha a pokolban lennénk.
http://www.astronomynow.com/news/n1203/20Io/
