Történészek, szociológusok, katonatisztek, politológusok, és a szellemi elit számtalan más csoportja próbálja előrejelezni a világ fontos eseményeit, nevesül, válságokat, háborúkat, forradalmakat... mondani se kell, eddig eléggé sikertelenül. Most azonban nagy áttörést sikerült elérni - egy szoftver segítségével.A program harminc évvel visszamenőleg szkennelte a sajtóban megjelenő híreket, és egy valószínűségi görbén jelezte, hogy mely pontokon nőtt meg egy-egy forradalom kirobbanásának esélye. Retrospektív elemzése - nohát - Líbiában és Egyiptomban erős kicsúcsosodást produkált az ún. "Tavaszi Forradalmak" előtt nem sokkal. Sőt, amikor a befutott adatok, cikkek és hírek (arab és nyugati anyagok egyaránt) alapján kielemeztették vele, merre lehetett Oszama Bin Laden azóta bebizonyosodott rejtekhelye, 200 km-es pontossággal kijelölt egy területet, ahol a legvalószínűbben az lehet.



Ez a vadonatúj tudományt "culturomics"-nek keresztelték el a "culture" és az "atomics" ötvözésével. Az írott szón keresztül a kulturális irányokat, trendeket vizsgálja, hogy ezzel a módszerrel lehetséges-e a jövő eseményeit megjósolni.

A program majdnem az összes szabad sajtóval rendelkező ország híreit végigböngészte. A legnagyobb források persze az olyan nagy globális híradatbázisok, mint az amerikai kormányzat Open Source Centerje, a BBC Monitoring vagy az 1945-ig visszanyúló New York Times archívumok. Több, mint 100 millió újságcikk került feldolgozásra. A hasonló elemeket a gép összekötötte, ezzel milliószor millió kapcsolódási pont jött létre. Egy szuperszámítógép kellett az adattenger összekötéséhez: az SGI Altix Nautilus. A 8,2 teraflopos gép 1024 Intel Nehalem maggal dolgozott az ügyön.

Két technikával halásztak az adatok közt. Az első a "hangulatbányászat", azaz olyan szavak összegyűjtése, ami hangulatokat közvetít, például "jó" vagy "szép" mint pozitív és "rettentő" vagy "borzalmas" mint negatív halmaz tagok. Egy-egy régió újságírásában a szavak egy idő alatt pozitívból negatívba csúszása az emberek hangulatának változásával függ össze. Ha a negatív kifejezések gyakorivá válnak, erősen megváltozik a hangnem, ez azt jelenti, hogy a terület lakossága nyugtalanná vált. Egy gyors, éles, előzmény nélküli váltás a hangnemben egy hirtelen és erős érzelemváltozás - egy forradalom jele. A második technika, a "teljes szöveg geokódolása" a hangulatot illeszti földrajzi helyszínhez.

A szoftvert Kalev Leetaru írta, és kimondottan Egyiptom, Líbia és Tunézia híreivel tesztelte. Az elmúlt tíz évben a negatív hangnem egybevágott az elmélettel, és valóban eljött az "Arab Tavasz".

Egyiptomban például 2011 január 25-én indultak a tiltakozások Hoszní Mubarak elnök ellen. 1979 januárjától 2011 márciusáig lefuttatott elemzések szépen ki is mutatták, hogy január 24-én olyan mélységbe zuhant a szóhasználatban kimutatható közhangulat, amilyen mélyen csak kétszer volt az elmúlt 30 évben: 1991 januárjában, amikor az USA megtámadta a Kuvaitot megszálló iraki csapatokat és 2003 márciusában, amikor az Egyesült Államok lerohanta és megszállta Irakot. 24-én mélyponton a gép által kimutatott hangulat - másnap pedig a valóságban zavargások és összecsapások kezdődnek. (ld. grafikon)



Leetaru nem állítja, hogy van a hangulatnak egy "forradalmi küszöbe", amit átlépve elkerülhetetlen a zavargás. Inkább úgy fogalmaz, hogy a hangnem-követés "nyugtalansági időszakokat" enged megfigyelni, amelyek alatt, ha tovább tüzelik, a közhangulat forrongásba csaphat át, de akár ügyes politikai mozdulatokkal el is kerülhető a katasztrófa.

Érdekesség, amire a programozó tudós rámutat, hogy még az USA elnöke, Barack Obama is kiállt Mubarak mellett, de így sem tudott megmaradni a hatalomban. Szerinte ez egyértelműen látszott a hangnem-követés szerint: olyan hirtelen és olyan mértékben esett a Mubarakkal kapcsolatos írások hangja, hogy konkrétan politikai hiba volt megpróbálni megvédeni a hatalmát, mert egyszerűen ilyen "szembeszéllel" szemben még az egész világ politikai elitje sem tudta megvédeni.

Hasonló hangszínbeli "elsötétedést" mutatott ki Tunézia, Líbia és a Balkán 1990-es etnikai összecsapásai kapcsán, amik a nemzetközi színteret a hivatalos állásfoglalás alapján "eléggé meglepték annak idején".

Bin Laden tartózkodási helyével kapcsolatban Leetaru újra csak elmondta: a program nem egy omniszciens, természetfelettien okos, folyton válaszokat köpködő valami (tekintve, hogy hozzávetőleg egy Magyarország méretű területet jelölt meg mint legvalószínűbb tartózkodási helyet... persze, az azért jelentős dolog, hogy nem Afganisztánban, hanem Pakisztánban volt kijelölve, ami egy egész országhatárral arrébbtolta volna a keresést). (ld. nyitókép)

Ezek a kvantitatív kulturális trendek még persze messze vannak a tökéletestől, hiszen a digitalizált szövegek egyáltalán nem fedik le a teljes sajtót - főként, ha belegondolunk, hogy számos illegális újságnak és szórólapnak is erősen benne van a helye egy ilyen elemzésben. A programot bűnmegelőző szervezetek és Los Angeles rendőrsége kezdte alkalmazni, hogy kimutathassanak bűntényeket, mielőtt még azok megtörténnének.

Természetesen igaz az, hogy visszafelé nézve könnyű okosnak lenni: ha tudjuk, mit keresünk, és mikor, akkor nagyon könnyen észrevesszük az arra előre utaló jeleket is. Ha előre észleljük is egyáltalán valaminek a jeleit - nem feltétlenül fogjuk tudni, hogy mit is várjunk. A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet politikatudósa, Thomas Chadefaux rendkívülinek tartja Leetaru munkáját, és úgy véli: erre a technikára már elkezdhet épülni egy dinamikusan fejlődő tudomány, amely végre előre figyel és megpróbál előrejelzéseket nyújtani.

A matematika egyébként foglalkozik a valószínűségszámítással ilyen irányultságban is: földrengések, erdőtüzek, háborúk és bűntények előfordulási valószínűségeit már régtől fogva kutatják tudományos igényességgel (kiváló összefoglaló a témában Mark Buchanan: Itt és mindenütt című kötete.)

És ahol nem sikerült: egy alternatív világ USA-ja, ahol nem figyeltek a jelekre

A térképen az látható, ahol nem sikerült: Robert Ferrigno Ima egy bérgyilkosért című regényében az iszlám szélsőségesei térdre kényszerítik az Egyesült Államokat, ahol senki nem vette észre, mi készül, amíg nem volt késő... (a térkép a regényből való)

singularityhub nyomán