A kozmológia rendszeresen belefut abba a hibába, hogy ad ugyan egy elfogadható és érthető magyarázatot az univerzum nagy rejtélyeire, de nem tud azokra igazi bizonyítékokat felmutatni az emberi logikán kívül. Ez persze természetes, hiszen olyan eseményeket vizsgálnak, amik mondjuk 13 milliárd éve történtek, és lássuk be, valóban nem a legkönnyebb ilyesmit tudományos, empirikus módon megfigyelni, különösen nagy bravúr, ha egy elméletet sikerül némiképp alátámasztani. Ezért nagy öröm, hogy most csillagászok találtak két gázfelhőt, amelyek a Nagy Bumm elméletét látszanak igazolni... tekintve, hogy alig percekkel a nagy esemény után jöttek létre.
Először sikerült ezeket a felhőket megfigyelni, de kapásból több elképzelést is igazoltak. Egyrészt magával a Nagy Bumm és annak időpontja kapcsán, másrészt, ezek a felhők kizárólag hidrogénből és héliumból állnak - a nehezebb elemeket csak sok száz millió évvel később állították elő az első csillagok, amelyek pontosan ilyen gázfelhőkből jöttek létre.
A kémiai összetétel egybevág az előre megjósolttal, mondta el a kutatás vezetője, Michele Fumagalli. Szerinte ez nagy lépés a Nagy Bumm-elmélet bizonyítása felé, hiszen az már kimondta, hogy világunk első perceiben hidrogén és hélium létrejött, de fémek és nehezebb anyagok nem. Ez pedig most igazolásra talált.
Eddig mindig találtak "heavy metál"-okat, vagy oxigént, szént, azaz nehezebb anyagokat, akármit is vizsgáltak a kutatók, így ezek a könnyű, ősi felhők hatalmas meglepetést (és örömet) okoztak. Akármennyire próbáltak is könnyű, ősi gázfelhőket találni, eddig nem sikerült.
Úgy fedezték fel a két ősi gázfelhőt, hogy távoli kvazárok fényét elemezték. A kvazárok szupermasszív fekete lyukak körüli területek, ahol irdatlan mennyiségű anyag halmozódik fel, és amikor belehullik a szingularitásba, energiát bocsát ki - fényt. Ezzel a kvazárok a legfényesebb objektumok az univerzumban (ld. lentebbi kép).
Azzal pedig, hogy minél távolabbi dolgokat figyelnek meg, a csillagászok a múltba is egyre inkább belemélyednek. A Hawaii-i Keck I teleszkóppal végezték a vizsgálatokat, amelynek spektrométere külön hullámhosszokra szétválogatta a kvazárok fényét. Így a kutatók megfigyelhették, melyik hullámhosszok nyelődtek el a tizenhárom milliárd évnél is hosszabb út folyamán, így meg tudták állapítani, milyen anyagokon hatolt keresztül a fény közben. Fumagalli és csapata megfigyelte, milyen hullámhosszok nyelődtek el, így meg tudták mondani, milyen anyagú felhőkön hatolt keresztül a fény út közben. És azon a spektrumon, ahol a nehezebb elemek fényelnyelése van, a fény zavartalanul haladt tovább.
A kérdés az, hogy pontosan hol és milyen messze vannak ezek a gázfelhők, ehhez további kutatást végeznek majd el. Fumagalli szerint ezek a felhők az első pár percben jöttek létre és nyúltak szét a Nagy Bumm után, de valószínűleg ő és csapata a 12 milliárd évvel ezelőtti állapotban vizsgálta őket - azaz már az univerzum kétmilliárd éves korában haladt át rajta a vizsgált fény. A Nagy Bumm elmélete szerint ez az ún. "hideg folyamok" kora, amikor a galaxisok úgy növekedtek, hogy hideg gázok elképesztő folyamait szívták magukba. Fumagalli szerint nem kizárt, hogy ezek olyan gázfelhők voltak, mint ez a kettő is.
Persze a kutatás nem állt le, ezeket az elképesztően ősi gázfelhőket most nagy erőkkel (és több technikával) igyekeznek megtalálni, hogy még több információt tudjunk szerezni az univerzum első perceiről.
Azt hiszem, biztosan állíthatjuk, hogy ez minden csillagász egyik nagy álma.
forrás: space.com
