Az ember hazamegy a suliból és/vagy melóból, bekapcsolja a számítógépet és már el is veszett a virtuális térben. Megkezdődik a kaland: a stratéga szerepkör vagy éppen a hentes (csak véresen, mocskosan Bruce Willis után szabadon) szerepének betöltése a jól megérdemelt jutalom a fárasztó nap végén. A számítógépes játékok szó szerint kikapcsolnak: észre sem vesszük, és máris hosszú, monitor előtt töltött órákkal lett rövidebb az életünk. Haszontalan lett volna? Nos, ha vannak még emberek, akik úgy gondolják, a kockaság, mint hobbi, bizony nem más, mint időpazarlás, azok jobb, ha most sürgősen átértékelik ezt a véleményt. A gamerek ugyanis még a real life tudósokat is lenyomták.
Létezik egy online játék, ami rendkívül leleményes módon a Foldit névre hallgat. Ebben a játékosok feladata, hogy együttműködve vagy éppen egymással versengve feltérképezzék a fehérje molekulák szerkezetét. Nem más az egész, mint egyszerű kis "szórakozás" a tudománnyal. Vagy mégsem? Miután hosszú évek munkája és kutatásai során sem sikerült a tudósoknak megbirkózniuk azzal a feladattal, hogy összerakják egy AIDS-hez hasonló vírus fehérjeszeletelő enzimjének szerkezetét, segítségül hívták a Foldit játékosait. Veszteni nem veszíthettek semmit. Helyette nyertek: három héttel később megkapták a játékosoktól az enzim szerkezetének modelljét.
Ez az eredmény azért is volt fontos, mivel a szóban forgó enzimcsoport, amelyet rertrovírus proteázoknak neveznek, nagyban hozzájárul az AIDS-vírus sejtburjánzásához. A kutatások feladata tehát az volna, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyek blokkolják ezeknek az enzimeknek a működését. Addig azonban nem voltak képesek a kutatásokban előrelépést mutatni, amíg nem tudták pontosan, hogyan is épül fel a retrovírus proteáz molekula.
Így a gamerek segítségével a világot ugyan (még) nem mentettük meg a gonosztól, de az AIDS esetleges sikeres orvoslásához így is közelebb kerültünk. És ezek után talán a játékokat is sikerül kicsit komolyabban vennünk. A tudósoknak mindenesetre már ez is sikerült: nem csak arról van szó, hogy elismerték a gamerek segítségét és együttműködését, de már arról is suttognak, hogy a módszer akár a matematikai és természettudományos oktatásban is bevethető lenne.
Ki tudja: lehet, hogy lassan megvalósulna a játszva tanulás ideája. A kérdés csak az, hogy akkor is ugyanúgy élveznénk-e az ellenfél virtuális legyőzését, ha azt reggel nyolctól, egy iskolapadban ülve, kötelező programként kellene űznünk...
Forrás: scienceblog.com
