A NASA Spitzer űrteleszkópja új galaxisokat fedezett fel, melyek 13 milliárd fényévre találhatók tőlünk. Eddig semmi rendkívüli - a Hubble az első protogalaxisok némelyikét már megmutatta nekünk, amik jóval régebbiek ezeknél a 13 milliárd éves jószágoknál (bár annyival nyilván nem lehetnek régebbiek, hiszen a tudomány jelen állása szerint a komplett univerzum sem több 13,7 milliárd évesnél). Azonban ezek a rejtélyes galaxisok... nem olyanok, mint amilyennek lenniük kéne.
Giovanni Fazio, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója elmondta:
"A Hubble leképezett az elsők között formálódó protogalaxisokat, de semmi olyat nem talált, mint ezek. Bizonyos értelemben ezek a galaxisok afféle hiányzó láncszemei a galaktikus evolúciónak."
A négy újonnan talált galaxis sokkal fényesebben izzik infravörös tartományokban, mint látható hullámhosszokon, így találhatta meg őket az infravörös-érzékeny Spitzer. A kutatócsapatnak nem igen van magyarázata erre az erős vörösségre.
Azt elmondták viszont, hogy alapvetően három okból lehet vörös egy galaxis fénye. 1. Nagyon poros, 2. rengeteg nagyon öreg, hűvös, vörös csillag van benne 3. szélsőségesen messzire van, és az univerzum tágulása nagyon hosszúra (és így nagyon vörösre) nyújtotta a fénye hullámhosszát.
Mindhárom lehetséges valamennyire, de egyik sem biztos, ugyanis nincs még vége a különlegességek listájának a vörösséggel.
Ez a négy galaxis ugyanis úgy áll együtt, mintha fizikailag lenne közük egymáshoz, nem úgy, mint a többi valaha megfigyelt galaxis esetében, amik véletlenszerűen egymás mellé került objektumoknak tűnnek (mint ahogy jó eséllyel azok is). Sőt, olyanok, mintha állandó kölcsönhatásban lennének egymással.
Ezek a már nem ősi proto-, de még nem "modern" galaxisok lehetnek az az evolúciós lépcsőfok, amelyben eldőltek az általunk ismert világ anyagi arányai, szabályai, ezért vizsgálatuk olyan folyamatokra vethet fényt, amelyeket eddig nem is ismertünk. Jelenleg több ilyen galaxist keresnek, hogy nagyobb minta alapján vonhassanak le következtetéseket.
