reblog

Na persze, ez nem újdonság, ezt már eddig is tudtuk. Azt azonban eddig még nem tudtuk, hogy a galaxisok középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukak is előszeretettel fogyasztják el az óvatlanabb csillagokat.

A sötét anyag - az Univerzum tömegének 80%-át kitevő, ismeretlen összetételű matéria - tulajdonságairól adhat pontosabb képet a Tejútrendszer törpegalaxisainak vizsgálata.

Kutatók szerint a vörös törpe típusú csillagok körül szélesebb a lakhatósági zóna, mint azt eddig gondolták.

Néhány érdekesebb, csillagászati témájú, idén publikált kép.

A fenti képen tornádószerű plazmaképződményeket figyelhetünk meg a Nap felszínén. A kép a NASA Solar Dynamics Observatory műholdja által kézített, 30 órás videóból származik. A videót itt nézhetitek meg.

Az USA délkeleti része a Nemzetközi Űrállomásról. Így nézett ki Atlanta (középen) és Jacksonville (jobbra lent) környéke január 29-én 300 km magasról. Érdemes megfigyelni, ahogy a kisebb-nagyobb városok és az azokat összekötő utak fényhálót szőnek a kontinens egy darabkájára.

Egy magyar vonatkozású kép: Ladányi Tamás Veszprém városában örökítette meg a Hold fényudvarát. A képről itt tudhatsz meg többet.

A Szaturnusz Rhea (elől) és Titán nevezetű holdja. A képet tavaly decemberben készítette a Cassini űrszonda a két holdról. A kép készítésekor az űrszonda 1,3 illetve 2 millió kilométerre volt a két égitesttől. A felvételen jól látható a Titán sűrű, nitrogénben gazdag légköre, illetve a Rhea kráterekkel szabdalt felszíne.

Az NGC 6752 gömbhalmaz a maga tízmilliárd éves életkorával egyike a legöregebb ismert csillagcsoportosulásoknak. Érdekessége, hogy nagyon sok, ún. 'blue struggler' típusú csillag található benne. Ezeknek a közös jellemzője, hogy a színképük alapján sokkal fiatalabbak a gömbhalmazt alkotó legtöbb csillagnál. Ez azért meglepő, mivel a gömbhalmazokban a csillagképződés szinte teljesen leállt. Egyes elméletek szerint a 'blue struggler-ek' keletkezése csillagok összeütközésének eredménye.

Sarki fény Kanada északnyugati része felett. A február 14-én készült felvételen látható aurora borealis érdekessége, hogy ebben az időben nem volt nagyobb napkitörés, ami okozhatta volna.

Jean-Luc Dauvergne képe az Észak-Amerika ködről. A képet még 2007-ben készítette a Pic du Midi hegyen, de csak 2012 február 16-án publikálták.

Ismét egy Ladányi kép: A Kab-hegyen fotózta le a növekvő Holdat. További részletek itt.

Az ESO 243-49 jelzésű galaxis egy igen különleges középsúlyú fekete lyuknak ad otthont: valószínűsíthető, hogy a fekete lyuk egy törpegalaxis túlélője, amit az Eso 243-49 kebelezett be.

A fenti képen a szén-monoxid eloszlása figyelhető meg, ahogyan azt a Planck műhold látja. A tudósok a CO-molekulákat használják arra, hogy a molekulafelhőket detektálják. A képen a Planck adatait kékkel, a korábbi mérések eredményeit pirossal jelölték. Látható, hogy ez az első, teljes égboltot lefedő CO-térkép.

Február 13-án emelkedett fel az első Vega típusú hordozórakéta Francia Guyanából. A kilövés magyar szempontból is különösen fontos volt: a  rakéta fedélzetén utazott az azóta hibátlanul működő Masat-1.

Forrás: space.com

Csillagászok megfigyelték az eddigi legrégebbi Ia típusú szupernóvát. Ennek segítségével a tudósok jobban megérthetik az Univerzum tágulását, valamint a tágulást gyorsító sötét energia természetét.

"Egyik pillanatról a másikra történt: 2027-ben a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el..." (részlet Brandon Hackett: Isten gépei c. regényének fülszövegéből)

Ma jelent meg egy tanulmány ezzel a gondolattal kapcsolatban: létezhet-e élet egy olyan bolygón, melynek egyik arcát örökké süti a csillagja, a másik pedig változatlan sötétségbe burkolózik?