Képregény-rovat II.: Polgárháború - A Háború kezdete

Képregényrovatunk második epizódjában beugrunk a mélyvízbe, és egy crossover-világba csöppenünk. Vezetőnk ezúttal is Mr. Barton lesz, aki szakavatottan lavírozik a képregények sokszor nem egyszerű világában, így eltévedni most sem fogunk.

Polgárháború: A Háború Kezdete

Kingpin kiadó

Írta: Mark Millar

Rajzolta: Steve McNiven

A crossoverekhez, vagyis a több képregény összefonásával kreált történetekhez, mindig is vegyes érzelmekkel állok hozzá. Természetesen remek, mivel rengeteg szereplő van benne, mindenki megtalálhatja a kedvenc karakterét egy monumentális történetben. De igazából hatalmas üzleti fogás, hisz ilyenkor megugranak az eladási mutatók, mivel mindenki megveszi ezeket a kiadványokat. Ilyenkor valamiért az írók is elengedik magukat, sokkal monumentálisabb, néha már-már képregényes mércével mérve is túlzó történetet mesélnek el.

A Civil War nem ilyen, mondhatni, az utolsó még olvasható Marvel crossover. A Történetet két kötetben jelentette meg a Kingpin kiadó 2011-ben. Lényegében csupán a történet elejét és végét olvashatjuk magyarul, mivel a Marvel megközelítőleg 200 füzetet adott ki a témával kapcsolatosan, minden a piacon akkor jelenlévő címhez megírva a Civil War-os vonatkozást. A magyar kötet különlegessége, hogy egy-egy másik történettel is kiegészítette azt, mégpedig olyannal, ami a sztori alatt játszódik. Az első kötetben ez a Fantastic Four #538, a másodikban pedig a Fantastic Four #539 és a The Sensational Spider-Man #34.

De lássuk az első kötetet, ami a Civil War #1-#4-et tartalmazza: A kötet elején találkozhatunk egy zöldfülű szuperhősökből álló csapattal, akik egy valóságshow-t forgatnak, amiben szuperbűnözőket üldöznek és tesznek hűvösre. Ez alkalommal viszont egy kicsit nagy fába vágják a fejszéjüket, mivel az egyik rosszfiú felrobbant egy fél kerületet, több száz ember halálát okozva ezzel, ráadásul a detonáció egy iskola közelében történik. A mentésbe természetesen bekapcsolódnak a szuperhősök is, és egy pár elszólásból érezni lehet, hogy bizony ennek a történetnek elég súlyos retorziói lesznek. A következő jelenet már a gyászmise, ahol Tony Stark is megjelenik. Amikor vége a misének, egy dühös nő rátámad, leköpi, majd felelősségre vonja a történtek miatt. Később Johnny Storm konfrontációba kerül egy szuperhősellenes csoporttal, akik majdnem agyonverik. Itt már látható, hogy valaminek történnie kell! Mindemellett kiszivárognak olyan hírek, hogy az elnök egy szuperhős-regisztrációs törvényt készít elő (hmm, valahonnan ez mintha ismerős lenne, nemde?...), melynek lényege, hogy a hősök feladva titkos személyazonosságukat a kormány szolgálatába állnak. Eközben a S.H.I.E.L.D. helibázisán, ami nem más, mint egy hatalmas repülő erőd, Amerika Kapitányt döntés elé állítják, hogy vagy segít ebben a regisztrációban, vagy pedig mint a nemzet ellensége lesz kezelve, letartóztatják és börtönbe zárják. Természetesen nem megy bele a dolgokba, megszökik, eltűnik. Ez lényegében a prológus.

Ezen a ponton a szuperhős társadalom két részre szakad, a regisztrációt támogatók a Vasember és Reed Richards vezetésével vadásznak az Amerika Kapitány vezette ellenállókra. Végre megtörténik az, ami annyira ritka a képregény történelemben, miszerint egy álarcos hős felfedi magát a nyilvánosság előtt: Igen, most már mindenki tudja, hogy Peter Parker a Pókember (zseniális, amikor Jameson leesik a székről, amikor megtudja)!

Innentől kezdve felpörögnek az események, ami a kötet végén egy gigászi csatában éri el csúcspontját, ahol egy Richards által kifejlesztett Thor klón megöli Góliát-ot, majd a kötet utolsó lapján egy csavarral megjelennek a szuperbűnözők, akiket azért engednek ki, hogy segítsék a regisztrációelleneseket "jobb belátásra bírni"...

Amikor először elolvastam a kötetet, hatalmas kő esett le a szívemről, többek között az, hogy maga a kötet nem esik darabokra, mint a régebbi Kingpin kiadványok, bár a mérettel még mindig vannak problémáin, hisz nem rendes képregény méret, hanem kisebb, ezáltal néha eléggé nehezen olvasható, főleg a Vasemberes pirossal szedett részek. Maga a megjelentetése remek időérzékre vall, hisz mondhatni fél évente látnak napvilágot a Marvel-es filmek, ami előidézi a képregényvásárlás növekedését is... (Persze ezek inkább csak kellemetlenségek mint tényleges problémák.)

A történet szépen fel van vezetve, ki van dolgozva, van benne minden amit egy képregénytől várunk, egyszóval jó. Egy pár dolgot kiemelnék ami nagyon megfogott: A legfontosabb dolog szerintem az, hogy a kötet felteszi azt a kérdést, hogy lényegében mi szab határt egy szuperhősnek? Mi jogosítja fel arra, hogy a törvény felett állva tegyen igazságot, azért, mert vannak bizonyos képességei, attól még azokat kordában tudja-e tartani, megfelelően tud-e bánni velük? Egy másik különlegesség, hogy végre egymásnak eresztették Amerika Kapitányt és Vasembert, hisz az egész Avengersben, amióta csak létezik, folyamatosan érezhető volt, a két dudás - egy csárda jelenség.

Maga az is zseniális húzás volt, hogy a Kapitányt az országgal és a törvényhozással állították szembe, miközben ő az Egyesült Államok legelkötelezettebb híve. A következő dolog ami megfogott, az, hogy mindenkinek el kellett döntenie, hogy melyik oldalra álljon, a FF #538-ban is pont erről van szó, mivel Ben próbál független maradni, kivonni magát a harcból de szemmel láthatólag ez nem lehetséges. Ahogy a példa is mutatja, nem lehet pártatlannak maradni, választani kell! Ez a választás szétcibál házasságokat, több éves barátságokat, sőt maga a Fantasztikus Négyes is feloszlik miatta! A másik nagyon fontos dolog amit meg kell említeni, az Góliát halála, mivel ez nagyon ritka a képregénytörténelemben, (mármint a tényleges halál). Hisz már mindenki meghalt minimum háromszor, de így vagy úgy visszaírták őket a történetbe. Most nem ez történik, ezzel is azt érzékeltetve, hogy milyen nagy hordereje van ennek az eseménynek, hogy kihatással lesz az egész Marvel univerzumra...