Földünk arculatát nem csak évmilliókig tartó geológiai változások alakították: Van, hogy napok alatt felismerhetetlenségig megváltozik az eddig ismerős táj.
1, Földrengés
2010 február 27-én egy 8,8 magnitúdójú földrengés rázta meg Chilét. A földmozgás erejéről hiteles képet fest, hogy a tengerparthoz közeli területeken megemelte a talaj szintjét mintegy 2,5 méterrel, míg a belső területeken lecsökkent az átlagos tengerszint feletti magasság.
2, Gleccserek
A gleccserek – amellett, hogy az óceánok vízutánpótlásának nem elhanyagolható részét adják – fontos felszínalakító tényezők. Általában évszázadok-évezredek munkájával alakítják a tájat, néha azonban órák alatt markáns változást okoznak – gondoljunk csak az óceánokba szakadó jéghegyekre.
3, Vulkánok összeomlása
Azt tudjuk, hogy a vulkáni kitörések során hatalmas mennyiségű hamut és port képesek a légkörbe juttatni, ami drasztikusan megváltoztatja a vulkán környezetét. Emellett a vulkánok egy másik – nem kevésbé drasztikus – módon is képesek a tájkép átalakítására: földcsuszamlások előidézésével. Ez a vulkáni kúpok összeomlásakor lehetséges: ilyenkor a vulkán belsejében felgyűlő vulkáni gázok nyomása miatt először repedések keletkeznek a lávakúpon, majd az egész összeomlik. Néhány ezer éve, a Kis-Antillákon bekövetkezett összeomlás során mintegy 5 köbkilométernyi talaj csúszott a tengerbe.
4, Földcsuszamlások
Nem feltétlen szükséges vulkán ahhoz, hogy földcsuszamlás bekövetkezzen. Gondoljunk csak bele, hogy nagy esőzések idején mennyi hasonló esetről hallunk. Az egyik legnagyobb 2010 március elsején, Ugandában, Az Elgon-hegy oldalában történt: három falut temetett be, 83-an meghaltak, 300 ember pedig eltűnt a sárlavinában. Valószínűleg az emberi tevékenység is közrejátszott ebben: az erdők kivágásának következtében meggyengült a felső talajréteg, amit az eső így könnyebben alámoshatott.
5, Lavinák
Amikor egy hegytetőn magába roskad egy gleccser, könnyedén megindíthat egy jégből és törmelékből álló lavinát. Ez történt Oroszországban 2002 szeptember 20-án is: a Kolka-gleccser összeomlása következtében a 180 kilométeres óránkénti sebességgel alázúduló lavina 130 méter mélyen betemetett egy falut. Hasonló eseményekre a hegyvidéki területeken - a globális klímaváltozásnak köszönhetően – egyre gyakrabban lehet számítani.
6, Áradások
Mostanság a tudósok egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy egyes – földi és marsi – kanyonokat hirtelen áradások hoztak létre. Ez történt 2002-ben Texasban is: egy hirtelen áradás három napos munkával hét méter mély kanyont vágott az alapkőzetbe. Az ehhez hasonló események rendkívül ritkák manapság, a régmúltban azonban jóval gyakoribbak lehettek.
7, Meteorok
A legtöbb meteor elég a Föld légkörében, mielőtt becsapódhatna a felszínbe – azok viszont, amik becsapódnak, igencsak átformálják a tájat. Később az időjárás, a vegetáció, vagy épp a tektonikus lemezmozgások szép lassan eltüntetik a becsapódás nyomait. Meteorok által létrehozott kráterre szép példa a Barringer-kráter: az 1300 méter átmérőjű, 174 méter mély kráter Arizonában, Winslow közelében fekszik.
Forrás: livescience.com
