13 ezer évvel ezelőtt Közép-Európában egy vulkán kitörésének törmelékanyaga tehette tönkre a korabeli lakosság és állatvilág fogazatát.

Brit és dán kutatók vizsgálatai szerint  a mai Németország területén, 12.900 évvel ezelőtt tört ki a vulkán, a robbanás nyomán alakult ki a Laachi-tó. A vulkánkitörés csaknem 1400 négyzetkilométeren tarolta le az erdőt és a legvisszafogottabb becslések szerint egy Minnesota-szövetségi államnyi területet borította be hamuval és vulkanikus szilárd törmelékanyaggal, a tefrával. Ha nem is beszélhetünk szupervulkánról, a kitörés így is hatalmas volt.


Laachi-tó, a hajdani kráter  (Nagyobb térképre váltás)

A hamut belélegezték, a vattaszerű anyag irritálta a szem kötőhártyáját, a tüdőket, s a vulkanikus törmelék beborított mindent, amit az állatok és az emberek elfogyaszthattak. Az olyan növényevők esetében, mint a jávorszarvas, a nyúl, vagy a szarvas, a vegetációt beborító vulkanikus törmelék a gyökérig lemorzsolta a fogazatot, s így éhezniük kellett. Az állatok többsége valószínűleg elhagyta az átok sújtotta területet, a mai Németország, Hollandia és Svájc déli részén élő törzsek e kihalt vidéken küzdöttek a túlélésért. A régészeti leletek tanúsága szerint elhagyták íjaikat és nyilaikat, s a sokkal kezdetlegesebb hajítódárda segítségével vadásztak.

"Nagyon kevés az adatunk, hogy mekkora vadászó-gyűjtögető közösséget érintett a katasztrófa, s azt sem ismerjük, hogy hogyan reagáltak a kataklizmára. Elhagyták a területet, vagy megkísérelték, hogy valamilyen módon alkalmazkodjanak" - mondta Felix Riede, a dán Aarhus Egyetem kutatója. Riede brit kollégájával, Jeffrey Wheelerrel, a Cambridge-i Egyetem kutatójával tanulmányában kimutatta, hogy a vulkanikus eredetű részecskék kétszer olyan kemények, mint a legtöbb emlős, így az ember foga.

"Bármilyen étek elfogyasztása, amelyet tefrával 'fűszerezett meg' a vulkánkitörés, a kínok kínját okozhatta, de akár életveszélyes is lehetett" - véli a kutatók. Meggyőződésük szerint akár néhány hónapos "tefra-diétának" is súlyos következményei lehettek. Felix Riede és Jeffrey Wheeler azonban úgy véli, hogy a vulkanikus törmelék akár három évszázadon át is megmaradt a területen: ha el is mosta a tefrát az eső, a szél visszahozta.

John Grattan brit kutató azonban úgy véli, hogy a vulkanikus kitörés következményei mégsem voltak olyan súlyosak. "A közép-európai népesség hozzászokott a stressz-helyzetekhez, képes volt alkalmazkodni hozzájuk, s túlélte a katasztrófákat" - fejtegette John Grattan, hozzáfűzve, hogy mindannyian vulkanikus környezetben nőttünk fel. Mint rámutatott, a korai emberek összes fosszílis maradványa Kelet-Afrikában, egy aktív vulkanikus régióban kerültek elő. "Ez a fajta állandó stressz, ha nem öli meg, erősebbé teszi az embert" - hangoztatta John Grattan.

Ha többet akarsz tudni A szupervulkánokról, hogy milyen egy szuperkitörés, hol vannak a szupervulkánok, és mennyire fenyegetnek minket, , akkor keresd a már most megjelent januári Galaktika magazint az újságosoknál vagy a szerkesztőségben. Ott részletesen olvashatsz a témáról.

Toochee, a Galaktikus