Pont tökös videojáték karakterekkel kapcsolatos írásunk után pár nappal bukkantunk rá egy amerikai honlapra, kvázi blogra. Ennek üzemeltetője rengeteg témát dolgoz fel: pop-kultúra, számítógépes játékok, tudomány, hírek, politika... Ez utóbbi kategóriában rendszeresen előbukkan a feminizmus, mint téma, és a blogger harcias feministának vallja magát. Nem rég írt egy posztot arról a videojátékról, ami szerinte a Legfeministább Játék 2011 cím befutója... Soha nem találnátok ki. Ez a játék a Warhammer 40k: Space Marine.

A játékban egy két és fél méter magas, négy tüdejű, erőpáncélos FÉRFIT alakítunk, Titus kapitányt, akinek bérelt helye van a legtökösebb tíz videojáték-figura páholyában. Ez az alak, ha kifogy a lőszere, a térdhajlatával vagy a veséjével ugyanolyan jól tud gyilkolni, mint egy aknavetővel. Emellett mély hangja van, kőkeményen hörög, és borostás. Nagy fegyverek vannak a kezében, és élvezi a vetődéseket (a tigrisbukfence felszedi az aszfaltot), emellett maximális mértékben a férfias férfi képe. Miért gondolja úgy mindennek dacára a blogger, hogy a Space Marine egy feminista vonalon is elfogadható játék?

Egyszerű. Még a Warhammer 40k rajongók jó része is állítja, hogy a sima, géntuningolás és erő testpáncél nélküli, mezei birodalmi gárdista katonák, akik olyanok, mint te meg én, sokkal izgalmasabb anyagot szolgáltatnak minden történethez, mert nem szaggatnak mindenkit szét tejszínes zöldségágyon pusztán a génmanipulált tekintetükkel. Ezek a gárdisták megjelennek a Space Marine-ban is, sőt, a szokásosnál jobban szerepelnek: a másfél-kétmázsás idegen szörnyek nem irtják ki őket mind egy szálig, és ez csak egy embernek köszönhető- egy Mira nevezetű hadnagy(nő)nek.

Ő a legmagasabb rangú túlélője az inváziónak, de köszöni, ő nagyon is él és nem tervez elhunyni vagy visszavonulni. Ahogy a cikkíró rámutat, tökéletesen mentes a kliséktől: a segítségre szoruló másnemű side-kick és a férfias NDK-s úszónő-kemény harcos marhaságoktól egyaránt. Pontosan ez a lényeg: minden különösebb plusz gondolat nélkül elfogadja a játékos, hogy Mira 1. katona és jóféle 2. nő 3. nem csúnya vagy szép - nő, és katona nő. Kész! Ennyi! A videojátékok világában talán végre sikerült létrehozni egy női karaktert, aki nem egy férfias izompacsirta vagy egy Mass Effectes Ashley Williams (aki tipikus másnemű sidekick, sőt love-interest sablon), hanem egy nő, akinek nem hiányzik a férfi az oldaláról - talán mert ő pont az a nő, akinek ilyen éppen egy ork invázió kellős közepén nem kell? Felhördül az ember: ne már, egy valószerű női karakter, videojátékban?

És de. Valóban az: egy nőies, de független, erős női karakter, aki jó abban, amit csinál, és meg is teszi a kötelességét: harcol, amikor kell, segít, amikor éppen tud, és több alkalommal kihúzza a Titus nevezetű, hat mázsás fém és tesztoszterontömeget a bajból.Mindezt úgy, hogy nem nőietlen, de nem gyenge nő, akinek segítségre van szüksége.

Hogy fogják-e jelölni a Space Marine-t az év feminista játéka címre valahol az említett vonalhoz tartozó hölgyek Mira karaktere miatt, az a jövő zenéje. Mindenesetre ha megnyerne egy ilyen díjat, mi el tudjuk képzelni, ahogy a játék (szinte 100%-ig csak férfi) fejlesztői a röhögéstől pukkadozva átveszik a feminista trófeát a rengeteg tapsoló feminista koszorújában.

powered by hate bejegyzése kapcsán