A Trónok harcáról egy dolgot kell feltétlenül tudni: hogy bármire is számít az olvasó (vagy a sorozat esetében a néző), az egészen biztosan nem úgy fog történni. A szerzőnek, George R. R. Martinnak ugyanis van egy egyedi alapelve. E szerint szeretné állandó izgalomban tartani olvasóit: tartsanak csak attól, hogy a következő oldalon ismét egy újabb kedvenc eshet áldozatul a realista körülményeknek! ...Vagy az írói önkénynek. A látszat ellenére ez a gondolat azonban talán mégsem annyira eredeti, hiszen, mint ahogy az a napokban kiderült, a Mesternek is volt egy ihletője, amely ebbe az irányba terelte történetvezetési stílusát. Egészen konkrétan a Bosszúállók képregénysorozat egyik epizódja.

Aki egyetlen Martin bácsival készített interjút is látott/hallott/olvasott már, azt nem fogja meglepetésként érni a hír: a Tűz és Jég dala című fantasy hőseposz szerzője nagy képregényrajongó. Nem csak arról van szó, hogy még idősödő fejjel is szívesen jár conventionökre és témába vágó közönségtalálkozókra, vagy hogy nevezett regény-sorozatához egy előzményeket elmesélő képregény is készült. Hanem az is fontos, hogy tinédzserként a szuperhősök rajzolt kalandjai gyakorolták rá a legnagyobb hatást.
banner
Ahogy azt egy The Sound of Young America nevű rádióműsorban is elmesélte, világ életében nagy Marvel-rajongó volt. Nagyon megragadta a fantáziáját a Bosszúállók világa, ahol a gárda felhozatala folyamatosan változott, a szereplőknek voltak konfliktusaik, és a DC hőseivel szemben abszolút nem egy nagy boldog család képét mutatták. Stan Lee egy teljesen új típusú karakterábrázolást vezetett be, ahol senki nem volt "hófehér", makulátlan igazságosztó. A szuperhősöket inkább a fekete és a fehér, a jó és a rossz határmezsgyéjét jelentő szürke sávra helyezték. Más volt ez, mint Batman és Superman Ligája, ahol mindenki mindenkit szeretett és nagy egyetértésben harcolt az aktuális főgonosz ellen.


A gimnazista Martint azonban nem csak ez az akkoriban egyedülálló és merész vonulat nyűgözte le. 1964-ben az író még rajongói levelet is küldött a magazinnak a Bosszúállok kilencedik száma kapcsán. Az abban szereplő történet ugyanis végképp felborította az addigi szuperhős-sémákat. Ahelyett, hogy a "minden számra egy probléma-egy megoldás"-elvet követték volna, Lee-ék gondoltak egy nagyot, és bemutattak egy új karaktert. Wonder Man azonban alighogy megjelent és megszerettette magát olvasóival, máris drámai véget ért. Mindezt méghozzá egyetlen lapszámon belül. Egy ilyen váratlan fordulat felért egy jókora pofonnal az olvasók számára akkortájt. Manapság azonban, különösen a Westeros világában jártas közönség szemében, már annyira nem meglepő az ilyesmi. Legyen szó fantasyről, sci-firől vagy horrorról, Martin bácsi bizony azóta is bizonyítja műveivel, hogy alaposan megtanulta ezt a leckét.

Forrás: maximumfun.org

A cikket írta: Rhaenyra