A legújabb eredmények alapján a fülöp-szigeteki pápaszemes maki nem is annyira néma, mint amilyennek eddig gondoltuk.
Marissa Ramsier, a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem evolúciós biológusa legutóbbi tanulmányában leírja, hogy az eddig teljesen némának gondolt, éjszakai életmódot folytató pápaszemes maki valójában eléggé hangos állatka – csak éppen jóval magasabb frekvencián, mint amit az emberek képesek meghallani. Az emberi fül érzékenységének felső határa 20 kilohertz, míg a makik átlag 70 kilohertzes hangokat hallatnak, a legmagasabb hang, amit még hallanak 91 kilohertzen rezeg. Érdekesség, hogy ez az egyetlen főemlős faj, ami eltársaloghat a denevérekkel.
A fülöp-szigeteki pápaszemes maki a világ egyik legkisebb főemlőse: a teljesen kifejlett példány nagyjából férfiököl nagyságú. Éjszakai életmódjuk dacára szemükből hiányzik az a tapetum lucidumnak nevezett szövetréteg, ami például a macskákat is segíti az éjszakai látásban. Ehelyett szép nagy szemet növesztettek maguknak, ebben a lemúrokhoz hasonlítanak.
A pápaszemes makik megfigyelése és vizsgálata egyáltalán nem egyszerű: veszélyeztetett állatfaj, ráadásul rosszul tűri a fogságot. A biológusok ezért a következő módszereket alkalmazták: befogtak hat makit, elektródákat illesztettek a fejükre, aztán hat hangszigetelt dobozba tették őket, amiben különböző frekvenciájú hangoknak voltak kitéve. Az elektródák folyamatosan vették az agyi válaszreakciókat. A módszer hasonló ahhoz, amit az újszülöttek hallásvizsgálatakor szokás alkalmazni, emellett fájdalommentes és viszonylag gyors – nagyjából egy óráig tartott az egész procedúra.
A fenti vizsgálat azonban még csak azt mutatta meg, hogy hallják az ultraszónikus hangokat, ezért a kutatók kimentek egy, a denevéreknél használatos mikrofonnal az erdőbe makihangokra vadászni. A vadászatot siker koronázta: 35 maki társalgott egymással 67 és 79 kHz közötti tartományban. Ők az első főemlősök, akik kizárólag ultraszónikus tartományban hallatják a hangjukat. Minden más főemlős ha használ is 20 kHz-nél magasabb frekvenciájú hangokat – mint például a delfinek, denevérek, macskák, dominánsan az emberi hallótartományban hangoskodnak.
A kutatók szerint valószínűleg két oka lehet a makik fura fülének és magas hangjának. Az egyik az, hogy a ragadozók nem hallhatják az egymás közt társalgó majmocskákat, a másik pedig az, hogy több olyan rovar is van, amiket a pápaszemesek fölöttébb ízletesnek találnak, és szintén ultraszónikus tartományban keltenek hangokat.
Forrás: livescience.com
